Nagy tisztelettel köszöntöttük Dr. Aradi Szilárd egyetemi docens urat, aki Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karáról érkezett.
Ezúton is hálásan köszönjük, hogy a diákjaink volt TDK témavezetője és a most induló kutató diákjaink jelenlegi témavezetője ellátogatott iskolánkba, az általunk szervezett MTA ALUMNI napra.
Iskolánk már 2022 óta sikeresen részt vesz az MTA ALUMNI programjában, melynek megálmodója az MTA elnöke volt. A program elindulásáért ezúttal is hálásak vagyunk. A programnak köszönhetően diákjaink kitünő előadásokat hallhatnak, és egyre jobban képesek lesznek a hiteles információkat megkülönböztetni az áltudományos hírektől, valamint betekintést nyernek az oktatói és a kutatói pálya nehézségébe és szépségébe.
Az előadáson most is zsúfolásig megtelt a díszterem, több mint 80 résztvevő érdeklődő volt a teremben.
Dr. Aradi Szilárd egyetemi docens, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumának vezető kutatója, egyetemi tanulmányait a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán végezte. A BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszékén vett részt a doktori képzésben, ahol vasúti témakörben írta doktori disszertációját. Az elmúlt években oktatási és kutatási tevekénységeinek hangsúlya a járműmechatronikai területre helyeződött át. Ezen belül a járműfedélzeti vezérlőegységek vezetékes és vezetéknélküli kommunikációjával, valamint a járművek környezetérzékelésével kapcsolatos oktatási és kutatási feladatokat lát el.
Az elmúlt években vett több eredményes – magyarországi járműipari fejlesztőközpontokkal közös- ipari együttműködésben vett részt.
Dr. Aradi Szilárd docens úr egy rendkívül érdekes és aktuális témában tartotta meg előadását az autonóm kísérleti járműplatformokról. Előadásában részletesen bemutatta az önvezető járművek fejlődését, működését és jelenlegi helyzetét a világban.
Az előadásából megismerhettük, hogy hogyan segíti a mesterséges intelligencia és a különböző szenzorok –például lidar, radar és kamera – együttműködése a biztonságos közlekedést. Külön figyelmet fordított arra is, hogy a technológia milyen kihívásokkal néz szembe, és milyen jövőbeli lehetőségeket rejt magában.
Az izgalmas előadásban a professzor úr az önvezető járművek és a mesterséges intelligencia alapjairól mesélt a hallgatóságnak. Elmagyarázta, hogy egy önvezető autó a környezeti és saját állapot-információk alapján teljesen autonóm módon hoz döntéseket, és hangsúlyozta, hogy a gépnek a “kenguru-példa” szerű, előre nem látható helyzeteket mesterséges intelligenciával kell megtanulnia kezelni, miközben rámutatott a drága, nagy teljesítményű szenzor-csomagok (lidár, radar, kamera) szerepére.
Ezt követően a professzor úr az elektromos és szoftver-központú járműipari trendek részben részletezte, hogy a 2020-as években az elektromos járművek (EV) hogyan váltak fő irányzattá, a vasdarabok szerepe hogyan szorult vissza. Megtudtuk, hogy a modern autók beltere nagy képernyőkkel és alkalmazásokkal “töltődik fel”, így a fejlesztői fókusz a fedélzeti és vezérlőegységek kommunikációjára, valamint a környezetérzékelésre irányul.
Az előadó a következő szakaszban a SAE autonómia szintjeit ismertette, egy táblázatban bemutatva a 0-tól 5-ig terjedő szinteket, a járművezető feladatait és a felelősség megoszlását, külön kiemelve, hogy a 3-as szintnél 15-20 másodperces visszavételi időre van szükség, míg az 5-ös szint már teljes önállóságot jelent. Ezután a professzor úr az előnyöket és kihívásokat is ismertette: biztonság, energiahatékonyság és közlekedési áramlás javulása mellett a szituációk sokfélesége (pl. ugráló labda + gyerek, ismeretlen állat), a gépi látás korlátjai a jelzőlámpák és stop táblák értelmezésében, valamint a drága hardver-szoftver igények. A jogi és felelősségi kérdések részben összehasonlította az EU, USA és Kína szabályozását – az EU szigorú kötelező biztonsági rendszereit, az USA kevésbé szigorú, de piaci igényekhez igazodó megközelítését, valamint Kína EU-hez hasonló, de még inkább állami támogatású szabályait, hangsúlyozva, hogy a felelősség továbbra is a vezetőé, még ha a marketing önvezető járműveket sugall is.
Ezt követően a piaci helyzetet elemezte a nagy szereplők (Mercedes Drive Pilot, Tesla Autopilot, Waymo, Ford, GM) technológiájával és SAE-szintjével, kiemelve a startup-hullámot, a konszolidációt és a technológiailag erős startupok felvásárlását. Speciális alkalmazásokként említette a budapesti önvezető taxikat, az egyetemi és kórházak kisbuszait, a konvojos kamionokat (10 % üzemanyagtakarékosság) és a tükör-cserék kamerára alapuló megoldását. A metaforikus példák (kenguru, labda-gyerek, jelzőlámpa-stop tábla) segítségével szemléltette a gépi látás nehézségeit is. A kulcsfontosságú fogalmak (adaptív tempomat, driver-monitoring, konvoj) definíciói után bemutatta a nagy technológiai szponzorok történetét: a Google 2000-es évektől, a Stanford csapat támogatásával indított önvezető kutatást, a kínai Baidu Apollo Go projektet, az Amazon ZUX-et és a Tesla robotaxi koncepcióit, mindegyiknek saját mérföldkövekkel (2025-ben sofőr-mentes városi üzem, 2025-szeptemberi ZUX teszt).
A kínai autógyártó szektor konszolidációját (500-ról 130-ra csökkent vállalat) és a nagy szereplők autonóm szintfejlődését (Waymo One, Apollo Go, ZUX, Robotaxi) egy idővonalban vázolta: 2000-es évek eleje – DARPA kihívás, 2007-2010 – Google/Waymo, 2015-2020 – kínai beruházások, 2025-től – biztonsági sofőrök fokozatos eltávolítása. A technológiai kihívások részben részletezte a biztonsági sofőr szerepét (Tesla esetén kezdeti megoldás), a szenzor-csomagok költségoptimalizálását, és a V2X / konvoj kommunikáció fontosságát a tömeges flotta integrációjához. Végül a piaci és szabályozási hatások (állami támogatás Kínában vs. privát tőke az USA-ban, EU-s szigorú biztonsági előírások) és a jövőbeli kilátások összegzéseként hangsúlyozta, hogy a önvezető járművek piaci dominanciája a technológiai érettség, a pénzügyi befektetések és a szabályozási környezet egyensúlyától függ, és csak a valós-időben működő, redundáns hibakezelő rendszerek biztosíthatják a biztonsági sofőrök teljeseltávolítását.
Ezúton is köszönjük Dr. Aradi Szilárd professzor úrnak, az izgalmas, gondolatébresztő előadást. Nagy élményt jelentett betekintést nyerni ebbe a gyorsan fejlődő és a jövőt meghatározó területbe.
Kovács Alex, 9C osztályos tanuló
Szervező, szerző: Dr. Jarosievitz Beáta