2026.03.17én nagy tisztelettel köszönthettük Dr. Gere Dániel adjunktust, a REOLÓGIA SZAKLABORATÓRIUM vezetőjét, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszékről érkezett hozzánk. Hálásan köszönjük, hogy a diákjaink volt TDK témavezetője és a most induló kutató diákjaink jelenlegi témavezetője ellátogatott iskolánkba.
Témavezetésének köszönhetően Kövesi Szabolcs 11 D osztályos tanulónk nemcsak a BME Középiskolás TDK konferencián bizonyított (1 díjat kapott!), hanem májusban a Madridban tartandó nemzetközi konferenciára is kiutazhat.
Iskolánk 2022 óta sikeresen részt vesz az MTA ALUMNI programjában. A program kiemelt célja a kutatói pálya népszerűsítése, valamint a diákok segítése abban, hogy képesek legyenek a hiteles információkat megkülönböztetni az áltudományos hírektől. Ezúton is köszönjük az MTA elnökének a program elindulását.
A továbbiakban röviden megismerhettük az előadót.
Dr. Gere Dániel egyetemi adjunktus, kutatómérnök, a Batthyány Kázmér Gimnáziumban végzett Szigetszentmiklóson. PhD fokozatát summa cum laude minősítéssel szerezte „Kőolaj- és bioalapú polimer keverékek újrahasznosíthatósága: anyagában történő újrahasznosítás és komposztálás” témakörben.
Már jelenleg is több díjjal rendelkezik. Legkiemelkedőbb díjai:
2024 Akadémiai Ifjúsági Díj (Magyar Tudományos Akadémia)
2023 Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj (Magyar Tudományos Akadémia)
2014 -ben a BME Tudományos Diákköri Konferencián I. helyezést ért el.
Több diplomamunkása, szakdolgozója, illetve középiskolás kutató diákja volt, akik eddig is sikeresen teljesítettek. Eredményeihez ezúton is gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk!
A rövid bemutatást követően Dr. Gere Dániel érdekfeszítő előadását hallhatuk.
Előadásában felhívta a diákok figyelmét arra, hogy a világ műanyagtermelése rendkívül magas: 2022-ben 400,3 millió tonna műanyag készült, amelynek mintegy 40%-át csomagolóanyagként használták fel. Ezek a csomagolóanyagok nagyon rövid ideig vannak használatban — gyakran csak néhány napig —, majd átlagosan fél éven belül hulladékká válnak. Mivel azonban ezek az anyagok értékes nyersanyagok, kiemelten fontos az újrahasznosításuk.
A lakossági műanyaghulladék visszagyűjtése két fő módon történhet: szelektív hulladékgyűjtéssel vagy betétdíjas visszaváltási rendszerrel. A szelektív gyűjtés során a különböző hulladéktípusokat elkülönítve gyűjtik, például hulladékudvarokban, gyűjtőszigeteken vagy házhoz menő rendszerben. Az így begyűjtött műanyagok azonban gyakran szennyezettek és vegyes összetételűek, ami megnehezíti az újrahasznosítást. Ezzel szemben a betétdíjas rendszerben visszagyűjtött csomagolóanyagok általában tisztábbak és egyneműbbek, így könnyebben feldolgozhatók.
Az európai adatok is jól mutatják a különbséget: a vegyes hulladékból származó műanyagoknak csupán 5%-át hasznosítják újra, míg a szelektíven vagy betétdíjas rendszerben gyűjtött műanyagok 65%-a újrahasznosításra kerül. Ezért az Európai Unió szigorú célokat határozott meg: 2025-re a csomagolási hulladék legalább 65%-át, 2030-ra pedig 70%-át kell újrahasznosítani. Emellett 2025-re a PET palackok 77%-át, 2029-re pedig 90%-át vissza kell gyűjteni.
Magyarországon 2024-től bevezették a kötelező visszaváltási rendszert (DRS), amely a 0,1–3 literes műanyag, fém és üveg italcsomagolásokra vonatkozik. A visszaváltó automaták ellenőrzik a csomagolásokat, majd feldolgozásra küldik őket. A begyűjtött PET palackokat ledarálják, megtisztítják, majd új termékeket — például új palackokat, textilipari vagy műszaki termékeket — készítenek belőlük.
A betétdíjas rendszer mellett továbbra is fontos szerepe van a szelektív hulladékgyűjtésnek, mivel számos műanyag csomagolás — például tisztítószeres flakonok vagy élelmiszercsomagolások — csak így gyűjthető vissza. A hatékony hulladékgyűjtés és újrahasznosítás kulcsfontosságú a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
Az előadásból jól megérthette a zsúfolásig megtelt teremben ült hallgatóság, hogy nem minden műanyag könnyen és korlátlanul újrahasznosítható, ez tévhit. Valójában a különböző típusú műanyagok eltérő mértékben hasznosíthatók újra, és a szennyezett vagy vegyes összetételű műanyagok feldolgozása gyakran nehéz vagy gazdaságtalan.
Ugyanakkor megfelelő szelektív gyűjtéssel és betétdíjas rendszerekkel jelentősen növelhető az újrahasznosítás aránya és csökkenthető a környezeti terhelés.
Az előadást több osztály diákjai, több mint 100 fő, hallgatták a díszteremben. Sajnos a kérdésekre már ezúttal sem jutott idő, de az érdeklődő diákok TEAMS-en keresztül továbbítják kérdéseiket, és nem maradnak megválaszolatlan kérdések.
Ezúton is nagyon szépen köszönjük az előadást.
Szervező, szerző: Dr. Jarosievitz Beáta
Szervező, szerző: Dr. Jarosievitz Beáta