Már másodszor köszöntöttük iskolánkban nagy tisztelettel, az MTA ALUMNI program keretében, előadónkat, Dr. Sükösd Csaba címzetes egyetemi tanár urat, a BME Nukleáris Technika Intézetéből.
Első előadása annyira lenyűgözte a hallgatóságot, hogy újra visszahívtuk vendégünket iskolánkba, és ezúttal sem tudtunk betelni szavaitól. Először az esemény levezetője, Csizmadia Lívia a 10 D osztály tanulója mutatkozott be, és nagy tisztelettel köszöntötte a hallgatóságot és vendégünket.
Mivel iskolánk már 2022 júniusa óta részt vesz az MTA ALUMNI programban, és a diákok már jól ismerik a programot, és már várják az érdekes előadásokat, ezúttal csak a program fő célja került újra megemlítésre: a diákok segítése abban, hogy képesek legyenek a hiteles információkat megkülönböztetni az áltudományos hírektől, valamint a kutatói pálya népszerűsítése. Az előadáson ezúttal is több mint 60 fő vett részt.
Ezt követően az előadó és tevékenységének bemutatása következett.
Dr. Sükösd Csaba az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett fizikusként, és egész életében hű maradt a kutatáshoz, és az egyetemi oktatáshoz. Egyetemi pályafutásának első felét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszékén, második felét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében végezte, ahol 8 éven keresztül a Nukleáris Technika Tanszék tanszékvezetője volt. Tudományos kutatómunkája a kísérleti atommagfizika területére esett. A kísérleteit többnyire külföldi nagy kutatóintézetekben végezte: Franciaországban (Saclay), Németországban (Jülich), Belgiumban (Louvain-la-Neuve), de vendégprofesszorként tanított az Egyesült Államokban a Notre Dame-i egyetemen is. 1975-ben egyetemi doktor, 1983-ban a fizikai tudomány kandidátusa lett.
Sok év óta mind a mai napig az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségi tagja, a Magyar Nukleáris Társaság elnökségi tagja, de 2004 és 2006 között a Magyar Nukleáris Társaság megválasztott elnöke, majd később évekig alelnöke is volt.
A középiskolai fizikaoktatással már egyetemi pályája elején szoros kapcsolatba került. Amellett, hogy az Eötvös Egyetemen fizika előadásokat tartott tanárjelölteknek, aktívan részt vett a Marx György professzor által vezetett középiskolai oktatási reformban is. A tanárokkal való kapcsolata azóta is töretlen; az évenként megrendezésre kerülő Országos Fizikatanári Ankét állandó előadója, 2006 és 2015 között 10 éven keresztül a cerni tanártovábbképzés egyik hazai szervezője volt, közösen Dr. Jarosievitz Beátával. Az Ericsson „Kutatók Éjszakája” fizikatanári programot nyolc éven keresztül szintén közösen moderálták, szervezték.
2002 óta pedig az Országos Szilárd Leó Fizikaverseny versenybizottságának vezetője, szervezője. Itt érdemes megjegyezni, hogy a verseny OKTV színvonalú.
Vendégelőadónk sok kitüntetést kapott, de az állami kitüntetések közül a legnagyobb a 2009-ben elnyert Magyar Érdemrend Lovagkeresztje. Sikereihez, elért eredményeihez ezúton is szívből gratuláltunk.
A bemutatást követően vendégünk előadása következett, melynek címe: „Csernobil” volt.

Az előadás elején nagyon fontos volt néhány alapfogalom megismerése, megértése, magyarázata.
Előadónk először a maghasadás fogalmát, majd a maghasadáson alapuló láncreakció fogalmát magyarázta el.
Nagyon jó volt, hogy a hallgatóság egy része saját maga is egy projekt keretében, a tavalyi tanév végén az iskola udvarán fizikatanárukkal modellezték az atommag bomlását, a láncreakció fogalmát. Így a projektben részt vevő diákok emlékeztek már az előzetesen hallott fogalmakra.
Az előadásból kiderült, hogy a láncreakciót nemcsak fenntartani kell, hanem le is kell tudni fékezni, ehhez pedig neutronok elnyelésére van szükségünk.
Az előadás következő részében ennek a kérdésnek a magyarázata és megértése volt a cél. A vetített animáción nagyon jól láthattuk a maghasadás folyamatát és megérthettük, hogy a biztonságos üzemeltetéshez neutron-elnyelő szabályozó rudakat is igényel, mert ezzel kitűnően szabályozható a reaktor teljesítménye.
Ezt követően a csernobili (RBMK) reaktor néhány sajátosságával ismerkedhettünk meg.
A moderátorok fontosságát már előzetesen megértve láthattuk, hogy hatalmas különbség van a paksi reaktor és a csernobili reaktor között, hiszen teljesen más elven működnek.
A paksi reaktor esetén a víznek kettős szerepe van: főleg moderátor és kisebb részben neutron elnyelő. A csernobili reaktor esetében a víz lényegében csak neutron elnyelő, ott a grafit a fő moderátor.
Ezt követően a mindenkit nagyon izgató kérdésről volt szó, a baleset tényleges lefolyásáról, annak következményeiről, a Magyarországi helyzetről.
Az előadó által bemutatott szimulációnak, a reaktorban történtek azzal való szemléltetésének átütő sikere volt. Az előadásból mindenki jól megérthette, hogy Csernobilban igazából egy kísérlet kipróbálását tervezték meg, csak a nem várt körülmények közbeszólásának következtében a hibákat egyre jobban egymásra halmozták, megszüntetve az összes automatizált beavatkozást, az automatikus vészleállás lehetőségét.
Természetesen egy ilyen balesetnek nem lenne szabad bekövetkeznie. A „megszaladt” csernobili reaktorban túlhevített kazánként először egy gőzrobbanás következett be, majd a forró grafit és a gőzrobbanás következtében a hűtőcsövekből kilépő víz kémiai reakcióba lépett, amelynek eredményeképpen hidrogén fejlődött. Ez a reaktorcsarnok levegőjével durranógázt képezett, amely hatalmas gázrobbanást okozott, romba döntötte az épületet és meggyújtotta a grafitot. A grafittűz következményeként radioaktív anyag került ki a levegőbe, amit a szél, és a felhő vitt tovább.
A balesetnek sajnos nagyon komoly következményei voltak. A legjobban elszennyeződött országok: Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Lengyelország, skandináv országok, Németország, Ausztria, Románia stb. A közvetlen környezetben élőket ki kellett telepíteni ez kb. 350 ezer főt jelentett. Hazánk nagyon szerencsés volt, mert hozzánk csak több napi vándorlás után került el a radioaktív felhő, és ez alatt az idő alatt az aktvitása már jelentősen csökkent. Ezért a magyar lakosságot érő többlet sugárdózis sok évtizedet összesítve is alig éri el azt a dózist, amit egy hónap alatt a természetes háttérsugárzásból kap a lakosság.
Az előadó elmondta, hogy a baleset után gyors ütemben egy burkoló épületet emeltek a sérült reaktor köré annak érdekében, hogy a radioaktivitás további környezetbe jutását megakadályozzák. Ez az épület az évek során megrongálódott, új és jobb minőségű fedélre volt szükség. Az új fedél 2017. október 4-én elkészült – jelentős mértékben Európai Uniós támogatásból.
Az előadás utolsó perceiben kiderült, hogy az orosz-ukrán háború miatt eléggé aggasztó az erőmű további sorsa. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, és szoros kapcsolatban áll mind az ukrán, mind az orosz féllel.
Az előadásból rengeteget tanultunk, nagyon élvezetes volt, még egyszer köszönjük ezúton is Dr. Sükösd Csabának, hogy ellátogatott iskolánkba, és megtisztelt jelenlétével.

Szerző és szervező: Dr. Jarosievitz Beáta

vissza