A 2025/2026-os tanév Országos DIÁKPROJEKT versenyének záróeseményére május 30-án, szombaton került sor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. A versenyen közel 100 projekt indult; a döntőbe került középiskolás csapatok közül az előzetes kiválasztást követően kb. 33 csapat mutathatta be projektjét a rendezvényen.

Iskolánk két csapata is bejutott a döntőbe és bemutathatta projektjeit.

Csapatunk

Döntőbe jutott projektjeink:

Közlekedésbiztonság és energiahatékonyság növelése intelligens vasúti átjárók és multimodális járműirányítás révén

Szerzők: Czufer András, Sándor Levente

Projektünkben egy komplex, a jövő közlekedését érintő problémára kerestük a választ, részben együtt, majd egyes részekre fókuszálva külön – külön is. Célunk volt a biztonság, a technológiai innováció és a fenntarthatóság egyaránt hangsúlyos szerepének a vizsgálata. A vasúti átjárók vizsgálata, konkrétan elvégzett méréseink rámutattak arra, hogy az emberi figyelmetlenség és szabályszegés továbbra is jelentős baleseti kockázatot jelent, miközben a jelenlegi infrastruktúra nem minden esetben felel meg a modern elvárásoknak. A helyszíni mérések és baleseti elemzések alapján olyan korszerű, technológiailag fejlettebb átjáró koncepciója fogalmazódott meg, amely képes növelni a közlekedés biztonságát és csökkenteni a balesetek számát. Ezzel párhuzamosan az autonóm közlekedésben tanulmányoztuk a mesterséges intelligencián és multimodális nyelvi modelleken alapuló járműirányítás új lehetőségeit. Projektünkből kiderült, hogy az ilyen rendszerek képesek valós időben értelmezni a környezetet, és természetes nyelvi utasítások alapján biztonságosan reagálni komplex forgalmi helyzetekben. A két megközelítés összekapcsolása elég nehéz feladat volt, de különösen ígéretesnek bizonyult: az intelligens infrastruktúra és az önvezető járművek együttműködése lehetővé tette, hogy a járművek és a közlekedési környezet „egy nyelvet beszéljenek”.

Ezúton gratulálunk csapatunknak, akik a projektjükkel ma dicséretben részesültek.

Újrahasznosítás – folyami műanyaghulladékból előállított fröccsöntött próbatestek, filamentek vizsgálata

Szerzők: Kövesi Szabolcs, Dang Dang Duong 11 D osztályos tanulók

Magyarországon számos folyó és tó ki van téve a környezetszennyezésnek, amiben még a Duna és a Tisza-tó sem kivétel. A problémát elsődlegesen a határokon átívelő környezetszennyezés okozza. A fenntarthatóság és vízminőség javítása érdekében a legfontosabb szempont a vizekben megtalálható műanyaghulladék újrahasznosítása. A folyami műanyaghulladékokban, mivel folyamatos napfénynek, vagyis UV sugárzásnak és egyéb hatásoknak vannak kitéve, kémiai kötéseik és bizonyos tulajdonságaik megváltoznak, mint például elszíneződnek, rugalmasságuk csökken, felületük megrepedezik, és ezt tovább fokozhatja a magas hőmérséklet és az állandó vízzel való érintkezés. A megváltozott tulajdonságok csökkenthetik az újrahasznosítás lehetőségét.
Kutatásunk célja az volt, hogy az összegyűjtött folyami műanyaghulladék mechanikai tulajdonságait, illetve újrahasznosíthatóságát összehasonlítsuk az eredeti PET és a szelektíven gyűjtött PET palackokéval. A kísérletek során a próbatestek előállításához fröccsöntést, valamint 3D nyomtatást is alkalmaztunk, és ezek tulajdonságait vizsgáltuk a három fajta PET-en. Az összehasonlítás során ütő- és szakítószilárdság vizsgálatnak vetettük alá a próbatesteket és a kapott adatokból következtetést vontunk, amiből megállapítottuk, hogy mennyire újrahasznosíthatók a PET-ek, a különböző környezeti hatások befolyásolása után. Kutatásunkat együtt kezdtük, de az idő rövidsége miatt egy részét a teszteléseknek külön végeztük, de mindketten a „3R” elvet alkalmaztuk miszerint az újrahasznosítás főbb aspektusait vettük figyelembe:

Csökkentés (Reduce): Kevesebb hulladék termelése
Újrafelhasználás (Reuse): Tárgyak többszöri használata
Újrahasznosítás (Recycle): A hulladék anyagában történő hasznosítása.

Ezúton gratulálunk csapatunknak, akik a projektjükkel ma 4. KÜLÖNDÍJ, MOL díjban részesültek.

A Zsűri tagjai egyetemi oktatók, vállalatvezetők, és menedzserek voltak, akik a projektek bemutatását követően kérdéseikkel bombázták a diákokat. Az elgondolkodtató kérdések újabb távlatot nyitottak a diákoknak, motiválva őket projektjük továbbfejlesztésére. A csapatok saját maguk választották ki témájukat, foglalkoztak kutatási kérdéseikkel, de középiskolai fizikatanáruk segített nekik kapcsolatot teremteni a BME megfelelő szakembereivel, akik azután konzulensként segítették és irányították kutatási munkájukat.

Ezúton is köszönjük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több Karának, oktatóinak, konzulenseknek, hogy középiskolás diákjainknak lehetőséget és támogatást nyújtottak a kutatásra.

Szerző: Dr. Jarosievitz Beáta