Március 26-án nagy tisztelettel köszönthettük iskolánkban előadónkat, Prof. Dr. Kürti Jenő professzor urat, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai és Csillagászati Intézetéből érkezett. Ezúton is köszönjük, hogy megtisztelte iskolánkat előadásával.
A díszteremben most is kb. 100 – 120 fő vett részt az előadáson: az érdeklődők illetve a 9 C osztályos tanulók. Ennek az eseménynek a levezetője Safrankó Lili 9C osztályos tanuló volt.
Lili köszöntötte az előadót, majd néhány mondatban ismertette az MTA ALUMNI program jelentőségét és bemutatta az előadót.
Lili rövid bemutatójából megtudtuk, hogy előadónk Prof. Dr. Kürti Jenő professzor úr 1978 óta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Pályafutását a Természettudományi Kar Atomfizikai Tanszékén tanársegédként, majd adjunktusként, illetve docensként folytatta. Több éven keresztül a Bécsi Egyetemen vett részt szakmai tanulmányúton, majd 1992–1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszékén tanszékvezető-helyettes volt. 2000-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem újonnan megalakult Biológiai Fizika Tanszék egyetemi tanára, majd tanszékvezető helyettese, később tanszékvezetője volt.
Kutatási területe a szerves töltésátviteli sók, az átmeneti fém komplexek, a konjugált szénláncú polimerek, fullerének és szén nanocsövek vizsgálata kvantumkémiai, Raman- és ESR-spektroszkópiai és SPM módszerekkel.
Munkásságát több díjjal is elismerték, a legutóbbi díja: A Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje, ezt 2020-ban vehette át. Elért eredményeihez ezúton is gratuláltunk és további sikeres tevékenységet kívántunk.
A professzor úr előadásában a előfordulását ismertette meg velünk.
Magyarázatából kiderült, hogy szén nanoszerkezeteknek nevezzük a szén azon allotrop módosulatait, amelyeknek legalább egy kiterjedése nanométeres, vagy ahhoz közel eső méretskálájú.
A szén nanorészecskéinek megjelenése 1985-ben kezdődött el a fullerének egyik fajtája, a buckminster-fullerén felfedezésével. Elemi állapotban a szénnek a fullerének felfedezése előtt csak háromféle módosulatát ismerték: a grafitot, gyémántot és az amorf alakot. Ezeknek a szerkezete jól látható az alábbi diasoron is.
Az előadó a mindennapi életünkkel is kapcsolatba hozta a szén fontosságát, és így a hallgatók is felismerhették, hogy a szén a szerves vegyületeknek, így az életnek is egyik nélkülözhetetlen eleme.
A szénatomok nemcsak más atomokkal – hidrogén, oxigén, nitrogén, stb. – kapcsolódhatnak, hanem egymással is, és korlátlan számban alkothatnak láncokat, vagy gyűrűs szerkezetű molekulákat.
Az előadásból kiderült, hogy elméleti úton már többen is kiszámították, hogy egy 60 szénatomos gömbszerű molekula stabil lehet-e, és már 1970–ben megjósolta létezésüket Eiji Osawa kutató. Ennek ellenére a fulleréneket Richard Buckminster Fuller építész, költőről, a geodéziai kupola feltalálójáról nevezték el. A leggyakoribb, és legismertebb fullerénmolekula a hatvan szénatomos „futball-molekula” (lásd a diasorban).
Megtudtuk, hogy a fulleréneket 1985-ben fedezte fel Harold Kroto (University of Sussex), Robert Curl és Richard Smalley (Rice University), melyért 1996-ban kémiai Nobel-díjat kaptak.
Az előadásból még az is kiderült, hogy 1991-ben egy újabb váratlan felfedezés részesévé vált a társadalom: a szén nanocsöveket Sumio Ijima japán fizikus fedezte fel, ezért 2008-ban Kavli-díjat kapott (a ’Nanotudományért’). A szén nanocsöveket több területen is alkalmazzák: a legjobban a nanoelektronikában, vagy a kompozit anyagok készítésében, de még ezen a területen mindmáig nyitott kutatási kérdések is maradtak, hiszen nem sikerült megoldani az előre meghatározott típusú szén-nanocsövek növesztését. Bízunk benne, hogy a hallgatóság köréből majd kikerülő fiatal kutatóknak sikerülni fog ezt a kérdést is továbbfejleszteni, megoldani.
Az előadás videója itt érhető el:
Az előadás diasora itt érhető el:
Még egyszer köszönjük Prof. Dr. Kürti Jenő professzor úrnak az érdekfeszítő előadását.
Szerző, szervező: Dr. Jarosievitz Beáta