Nagy tisztelettel köszöntöttük iskolánkban az MTA ALUMNI program keretében előadónkat, Dr. Kiss László csillagász-fizikus, akadémikus urat, Széchenyi-díjas fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, kutatóprofesszort, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját. Ezúton is köszönjük, hogy vállalta a felkérést és közvetlenül külföldi útja előtt ellátogatott iskolánkba, a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumba. Iskolánk 2022 óta részt vesz az MTA ALUMNI programban, ezúton is köszönjük a program elindulását. Mivel a program már ismerős, az eseményt levezető diák csak néhány mondatban ismertette az MTA ALUMNI programot. A program fő céljai: motiváció, tehetséggondozás, ismeretterjesztés, a fizika, a tudomány népszerűsítése. A díszterem ezúttal megtelt, az előadáson több mint 50 fő vett részt. Az előadó bemutatása előtt Soproni Theodóra igazgató asszony köszöntötte vendégünket és a hallgatóságot. Ezt követően az esemény levezető elnöke bemutatta az előadót.
Dr. Kiss László akadémikus, Prima Primissima díjas kutató, Szerbiában született, majd félig katonaszökevényként a Szegedi Tudományegyetemre került, ahol csillagászként szerezte diplomáját. Dr. Kiss László fizikusként végzett a József Attila Tudományegyetemen, majd érdeklődése a csillagászat felé fordult. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. 2002-ben a Sydney-i Egyetem meghirdetett állására pályázott, nyert, majd hét évet töltött Ausztráliában. Itt világszínvonalú kutatásokat végzett. Ezt követően az MTA Lendület programjának köszönhetően hazajött, és itthon magyar kutatócsoportot vezethetett. Együtt elemezték a Kepler-űrtávcső legújabb eredményeit. Amikor egyetemistaként elkezdte a csillagászatot művelni, éjszakákat töltött azzal, hogy a távcsővel és valamilyen egyszerűbb műszerrel meredten nézte az égbolt egyetlen csillagát. Mérte, hogyan változik a fényessége, a színe, később azt, hogy mekkora a sebessége, milyen a spektruma. Doktori értekezését is a változócsillagokból írta, részben amatőrcsillagászok kistávcsöves fénybecslései alapján, de ez a téma ma már senkit nem érdekel. Dr. Kiss László akadémikus urat itthon eseménydús élet várta, rengeteg feladat zúdult rá. Ennek ellenére rengeteg tudománynépszerűsítést végez, és a csillagászat.hu hírportál főszerkesztésével foglalkozik. Jelenleg az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatójaként fontos célja: az égi csodák látványát, a megfigyelés gondolkodásformáló élményét megosztani mindenkivel! Dr. Kiss László professzor úr a hazai tudománykommunikátorok egyik kimagasló vezéralakja Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas fizikus, csillagász. Ezúton is gratulálunk példaértékű sikereihez.
A bemutatást követően nagy élvezettel hallgattuk meg Dr. Kiss László „Hol van mindenki? A Fermi-paradoxon és a földönkívüli élet lehetőségei” című előadását. Az előadás első részében megismertük Dr. Kiss László szakmai pályafutását, majd megismertük a Fermi paradoxon állítását. A Fermi-paradoxon igazi ellentmondása a Földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között. A Földön kívüli civilizációk létével kapcsolatos találgatások nem a „modern” kor sajátosságai. Már az ókori görögök is felvetették, hogy ha az égitestek léteznek, akkor a felszínükön élet is keletkezhet. Az előadótól megtudtuk, hogy már az 50-es években is az USA-ban sokat foglalkoztak az ufók létezésének kérdésével, ezért az is gyanússá vált, hogy 1950 nyarán New Yorkban eltűntek a kukák, ez rögtön inspirálta az újságírókat. Az előadás további részében fontos kérdések találgatásáról hallhattunk, mint pl. az élet kialakulásának valószínűségéről a Földön kívül. A Fermi paradoxon egyik „magyarázata” szerint az idegenek itt vannak, de olyanok, akiket a tudományos eszköztárral nem lehet vizsgálni. Ahogyan hallhattuk, a csillagászat egyik nagy vállalása az asztrobiológia megalapozásához való hozzájárulás. Az elmúlt évtizedekben a téma több hullámban is rendkívül felkapott volt, éppen ezért azt gondoljuk a legújabb csúcstechnikák soha nem látott közelségbe hozhatják az első életjelek kimutatását akár a Naprendszerben, akár közeli exobolygókon. Hol tartunk most, 2023-ban? Miért érdekes ez az egész témakör? Hol van mindenki? Carl Sagan-t idézve az előadó nem hinni, hanem tudni szeretné a kérdésre a választ, hogy van-e civilizáció a Földön kívül, de szerinte egyetlen őszinte válasz adható: nem tudjuk. A másik lehetőség, amiről az előadásban hallhattunk a SETI (Search for ExtraTerrestial Inteligence) program megemlítése volt. Izgalmas kérdés, hogy a SETI-nek – vagy a sok egyéb kutatásnak – köszönhetően vajon mennyi idő múlva – és hogyan – vehetjük fel a kapcsolatot az első Földön kívüli civilizációval? Ezúton is nagyon köszönjük előadónknak ezt a lenyűgöző előadást!
Szerző, szervező: Dr. Jarosievitz Beáta